SEO-audit és weboldal-elemzés: miért kevés egy hibalista?

Egy rendes SEO-audit vastag. Ötven oldal, piros, sárga és zöld jelzések, grafikonok, a végén összesített pontszám. Az ember lapozgatja, és megnyugszik: valaki alaposan megnézte a weboldalt.

Alaposan megnézte. Csak nem mindig azt, ami számít.

Mi az a SEO-audit?

A SEO-audit egy weboldal keresőoptimalizálási átvilágítása: azt vizsgálja, megtalálja-e, helyesen értelmezi-e és megfelelő helyen jeleníti-e meg a Google az oldalakat. Nevezik SEO-elemzésnek, weboldal-elemzésnek vagy SEO-ellenőrzésnek; a tartalom nagyjából ugyanaz.

Egy szokásos audit ezeket nézi:

• Indexelés: mely oldalak kerülnek be a Google-be, és melyek nem (robots.txt, noindex, canonical, oldaltérkép).
• Címek és leírások: van-e, egyedi-e, és arról szól-e, amire az oldal készült.
• Szerkezet és belső linkek: megtalálja-e a Google és a látogató a fontos oldalakat.
• Duplikáció: ugyanaz a tartalom több címen, egymással versengő oldalak.
• Technikai állapot: sebesség, mobilnézet, átirányítások, hibás linkek.

Ezek valódi kérdések. Egy audit, amely ezeket kihagyja, nem audit.

A gond máshol kezdődik.

Hol csúszik el egy SEO-audit?

Ott, ahol a hibák sorrendjét az dönti el, mi látványos, és nem az, mi kerül ügyfelekbe. A hibalista önmagában semmit nem mond arról, melyik tétel számít, és egy jelentésben a sok piros pont jobban mutat, mint egy rövid, de fontos megállapítás.

Láttam olyan auditot, amely egy jelentéktelen technikai hibát nagyított fel, mert az volt látványos. Arról viszont egy szó sem esett, hogy az ajánlatkérő gomb túl lent volt, és hogy a döntéshez szükséges információ nem volt elöl.

Ezek nem hibák. Egyetlen ellenőrzőprogram sem jelzi őket pirossal.

Pedig az ügyfél nem a pontszámért fizet, hanem azért, hogy a weboldalból megrendelés legyen.

Elég egy ingyenes SEO-elemző eszköz?

Arra elég, hogy a nyilvánvaló technikai hibák kiderüljenek. Arra nem, hogy eldöntse, melyikkel érdemes foglalkozni.

A Google két ingyenes eszköze, a Search Console és a PageSpeed Insights, a saját weboldalunkról ad megbízható adatot: mely oldalak vannak az indexben, milyen keresésekre jelenünk meg, milyen gyors az oldal. Ezekkel bárki elkezdheti.

Az automatikus weboldal-elemzők könnyen adnak több száz figyelmeztetést. Hogy ebből melyik számít, azt nem mondják meg, mert nem tudják, melyik oldalunkból jön a bevétel, ki az ügyfelünk, és mit keres. Egy hiányzó leírás egy tíz éve elfeledett hírnél és egy hiányzó leírás a legfontosabb szolgáltatási oldalon a programnak ugyanaz a sárga pont.

A gépnek ez mindegy. Nekünk nem.

Mit nézzen meg egy audit, hogy ügyfél legyen belőle?

A teljes utat, a Google-találattól az ajánlatkérésig. A keresőoptimalizálás haszna nem ott dől el, hogy az oldal megjelenik-e, hanem ott, hogy a látogatóból lesz-e érdeklődő.

Ezt a szemléletet hívják konverzióoptimalizálásnak (CRO, conversion rate optimization): az a munka, amelytől a látogatók nagyobb arányban kérnek ajánlatot, hívnak vagy vásárolnak. A klasszikus SEO-audit ezt sokszor kihagyja, mert nem technikai kérdés. Pedig a kérdések egyszerűek:

• Azokra a keresésekre jelenik-e meg az oldal, amelyekből megrendelés lehet, vagy csak olvasót hoz?
• Arra az oldalra érkezik-e a látogató, amelyet keresett?
• Látja-e azonnal, amire a döntéshez szüksége van: ár, terület, határidő?
• Megtalálja-e az ajánlatkérés lehetőségét anélkül, hogy keresnie kellene?
• Nem kér-e az űrlap több adatot, mint amennyit egy első érdeklődő megad?
• Látszik-e a mérésben, honnan jön az ajánlatkérés?

Az első kettő SEO, a többi CRO. Ha végiggondoljuk, a vevő számára ez egyetlen út, és ott hagyja el az oldalt, ahol a leggyengébb.

Mennyibe kerül egy SEO-audit?

A weboldal méretétől és az elemzés mélységétől függ: az ingyenes, automatikus jelentéstől a több napos szakértői munkáig széles a skála. Az ár önmagában keveset mond. Többet árul el, ha megrendelés előtt feltesszük ezeket a kérdéseket:

• Ki nézi át: ember, vagy csak egy program?
• A weboldal saját adataival dolgozik-e (Search Console, Analytics), vagy csak kívülről nézi az oldalt?
• Sorrendbe teszi-e a teendőket aszerint, mi hoz több ügyfelet?
• Becsüli-e az egyes javítások munkaigényét, és megnevezi-e, ki végezheti el őket?
• Mi történik utána: kapunk egy dokumentumot, vagy segítséget a megvalósításban?

Az oldalszám nem minőségi mutató. Egy tízoldalas, jól sorrendbe tett teendőlista többet ér, mint egy ötvenoldalas jelentés, amelyből nem derül ki, hol kezdjük.

Ha a megvalósításhoz szakembert keresünk, érdemes elolvasni, miben különbözik egy SEO-ügynökség, egy szabadúszó és egy szakértő.

Mi a különbség a SEO-audit és a feltárás között?

A feltárás az, ahogyan én dolgozom: elvégzem benne a SEO-auditot, de a teljes utat nézem, a Google-találattól az ajánlatkérésig. A teendők sorrendjét az dönti el, mi hoz több ügyfelet, nem az, hogy mi mutat jól egy riportban.

Saját elemzőrendszerrel végzem, amely a Search Console és az Analytics adatait is feldolgozza, így a megállapítások adatokra épülnek, nem első benyomásra. Kitérek arra, hogy idézi-e a weboldalt a Google AI-áttekintése és a többi AI-kereső, mert ma ott dől el egyre több kérdés.

A megrendelő írásos összefoglalót kap, fontossági sorrendbe állított teendőlistával és a munkaigény becslésével. Díja 89 000 Ft, átfutása a hozzáférések megadásától számított 3 munkanap.

Hibalistát összeállítani könnyű. A sorrendet nehéz.

A jó audit nem attól jó, hogy sok hibát talál, hanem attól, hogy azt találja meg, ami hatással volt a bevételre.