Egy webáruházban könnyű elveszni.
Nem a vásárlónak, hanem a Google-nek.
Néhány ezer termékből a szűrők, a rendezési módok és a lapozás miatt könnyen több tízezer címen elérhető oldal lesz, és ezek nagy része szinte ugyanazt mutatja. A kereső ilyenkor nem azt nézi, mit szeretnénk eladni, hanem azt, amit talál. Ha pedig sok egyformát talál, a fontosakat is kevesebbre értékeli.
Miben más egy webáruház keresőoptimalizálása, mint egy céges weboldalé?
Egy webáruház keresőoptimalizálása elsősorban válogatás és szerkezet: el kell dönteni, mely oldalakat szánjuk a keresőnek, és melyeket nem. Egy tízoldalas céges honlapon minden oldalt kézzel rendbe lehet tenni. Egy több ezer termékes webshopban erre nincs idő, és nincs is rá szükség.
Ha végiggondoljuk, egy webáruház oldalai három csoportba sorolhatók:
- Kategóriaoldalak: ezek viszik az általános, vásárlási szándékú kereséseket („férfi túracipő”, „kerti szivattyú”).
- Termékoldalak: ezek a konkrét terméknévre, típusra, cikkszámra keresőket fogadják.
- Technikai oldalak: a szűrők, a rendezés, a lapozás, a kosár, a keresési találatok oldalai. Ezekre a vásárlónak szüksége van, a keresőnek többnyire nincs.
A munka nagy része abból áll, hogy az első két csoport erős legyen, a harmadik pedig ne zavarjon bele.
Melyik oldalakkal kezdjük egy nagy webáruházban?
Azokkal, amelyek a bevétel nagy részét hozzák, vagy hozhatnák. Ezt nem a kulcsszólistából, hanem az eladási és a forgalmi adatokból lehet kiolvasni: melyik termék és kategória fogy, melyikre keresnek, és melyiknél nagy a különbség a kettő között.
Egy korábbi cikkben már leírtam egy esetet, amikor egy több ezer termékes webáruházban kiderült, hogy néhány tucat termék hozza a megrendelések többségét, és éppen ezekkel nem foglalkozott senki. A tanulság azóta is ugyanaz: a keresőoptimalizálás ott kezdődik, ahol a pénz van, nem ott, ahol a legtöbb oldal. (Az eset itt olvasható: Miért kell 2026-ban még keresőoptimalizálásért fizetni?)
A gyakorlatban ez egy rövid lista: a fő kategóriák és a húzótermékek. Velük kezdünk, a többi később jöhet, vagy soha.
Miért fontosabbak a kategóriaoldalak, mint a termékoldalak?
Mert a vásárlók többsége nem egy konkrét terméket keres, hanem egy termékfajtát. A kategóriaoldal az, amely egy ilyen keresésre jó választ ad: megmutatja a választékot, segít eldönteni, mi kell, és a terméknél tovább is viszi az olvasót.
Egy jó kategóriaoldalon:
- a cím és a főcím azt mondja, amire keresnek, nem a belső raktári megnevezést;
- van néhány mondat valódi segítség (mire figyeljünk a választásnál, mi a különbség a típusok között), nem kulcsszóval kitömött bekezdés a lap alján;
- a termékek sorrendje átgondolt, a húzótermékek elöl vannak;
- a kapcsolódó kategóriák elérhetők, és a morzsamenü (breadcrumb) mutatja, hol járunk.
A termékoldalak ettől nem lesznek kevésbé fontosak. Csak a sorrend más: előbb a polc, aztán a dobozok.
Mit kezdjünk a szűrőkkel, a rendezéssel és a lapozással?
A szűrők, rendezések és lapozások által létrehozott oldalak többségét nem érdemes a keresőnek szánni, néhányat viszont igen. A kérdés mindig az, hogy van-e az adott oldalra önálló keresési igény.
Vegyük sorra:
- Rendezés (ár szerint, népszerűség szerint): ugyanaz a tartalom más sorrendben. Ezeknél a kanonikus hivatkozás (canonical) mutasson a rendezés nélküli kategóriaoldalra.
- Szűrők: a legtöbb kombinációt (szín + méret + ár + márka) senki nem keresi. Néhányat viszont igen, például egy márka és egy termékfajta együtt. Ezekből érdemes rendes, önálló oldalt csinálni saját címmel és szöveggel, a többit pedig kizárni az indexelésből.
- Lapozás: a második, harmadik oldal ne mutasson kanonikusan az elsőre, mert akkor a rajtuk lévő termékek elérhetősége gyengül. Minden lapozott oldal maradjon önmaga.
- Belső kereső találati oldalai: ezeket ne indexeltessük.
A webshopmotorok többsége ezt jól kezeli, ha valaki beállítja: van, ahol elég a beállításokban rendet tenni, és van, ahol bővítmény vagy fejlesztés kell hozzá. Ezért az első lépés mindig az, hogy megnézzük, a Google mit lát az oldalból, és ehhez a Search Console indexelési jelentése a legjobb kiindulópont.
Mindezt tapasztalatból is mondhatom: az elmúlt bő tíz évben az egyedi fejlesztésű webáruházak jó részében ott volt ez a hiba, a szűrőoldalak bekerültek az indexbe. A dobozos rendszerek (UNAS, Shoprenter, WooCommerce) jól kezelik a szűrőket, de csak akkor, ha valaki be is állítja őket. Attól, hogy egy webáruház dobozos, még kell valaki, aki hozzáértéssel beállítja, különben egy 3000 termékes webáruházból könnyen 30 000 indexelt oldalas szörny lesz.
A doboz nem helyettesíti a beállítást.
Hogyan írjunk termékleírást, ha a gyártói szöveg is ott van?
Úgy, hogy hozzáteszünk valamit, amit a gyártói leírás nem tartalmaz. A gyártói szöveg ugyanis jó eséllyel tucatnyi másik webáruházban is szó szerint ott van, és ilyenkor a kereső nem tudja, miért éppen a mi oldalunkat mutassa.
Amit hozzá lehet tenni:
- mire való, és mire nem;
- hogyan kell méretezni, választani, összepárosítani más termékkel;
- a vásárlók visszatérő kérdései és a válaszok;
- saját fotó vagy videó, ha van;
- szállítási, beszerelési, garanciális tudnivalók, ha a döntést befolyásolják.
Több ezer terméknél ezt nem lehet mindenhol megcsinálni. Nem is kell. A húzótermékeknél viszont megéri.
Mi legyen az elfogyott és a megszűnt termékek oldalával?
Az átmenetileg elfogyott termék oldala maradjon meg, jelezze, hogy most nem rendelhető, és ha lehet, mutasson rá hasonló termékekre. A véglegesen megszűnt terméknél két jó megoldás van: ha van utódja vagy nagyon közeli megfelelője, átirányítjuk rá (301), ha nincs, az oldal megszűnik (404 vagy 410).
Amit nem érdemes csinálni: minden megszűnt terméket a főoldalra vagy egy általános kategóriára irányítani. A Google az ilyen átirányítást gyakran nem valódi átirányításnak, hanem megszűnt oldalnak tekinti, a vásárló pedig nem érti, hová került.
Mit hoznak a strukturált adatok egy webáruháznak?
A termékoldalak strukturált adatai (Product séma) gépileg olvasható formában adják át a nevet, az árat, az elérhetőséget és az értékeléseket. Ebből a Google gazdagabb találatot tud mutatni, például az árat és a készletinformációt közvetlenül a keresőben.
Az AI-alapú keresők és vásárlási asszisztensek számára is ez a legmegbízhatóbb forrás. Ha az ár az oldalon egy, a strukturált adatban más, és a hírfolyamban (feedben) egy harmadik, akkor a gép nem fog tudni dönteni, a vásárló pedig nem fog bízni.
Egy webáruházban az adat is kirakat.
Melyik webshopmotor a legjobb keresőoptimalizálásra?
Nincs egyetlen legjobb: WooCommerce-szel, Shoprenterrel, UNAS-szal vagy egyedi rendszerrel is lehet jól és rosszul is dolgozni. Ami számít, az az, hogy mennyire tudjuk kézben tartani a következőket:
- az oldalak webcímét (URL), címét (title) és leírását (meta description);
- a kanonikus hivatkozásokat és az indexelésből kizárt oldalakat;
- az oldaltérképet (sitemap);
- az átirányításokat;
- a strukturált adatokat;
- a sebességet, különösen mobilon.
Ha egy webáruház-motor ezek közül többet nem enged állítani, az nem feltétlenül ok a váltásra, de jó tudni, hol vannak a korlátok, mielőtt bárki eredményt ígér.
Mikor érdemes szakembert bevonni egy webáruház keresőoptimalizálásába?
Akkor, ha a webshop már hoz forgalmat, de nem tudjuk, miért éppen azt, amit hoz, vagy ha a kereső több oldalt lát, mint amennyit mi ismerünk. A legtöbbször nem az a gond, hogy kevés a munka, hanem hogy nem a megfelelő oldalakon folyik.
Egy webáruház keresőoptimalizálása sem gyors munka. A Google-nek idő kell, hogy egy nagy oldalt újra bejárjon és átértékeljen, ezért az eredményt hónapokban, nem hetekben érdemes mérni.
Elveszni tehát könnyű.
Megtalálni azt, ami számít, ez az elsődleges feladat.
